Kardok, Tőrök, Bárdok
Kések
Damaszk
Apróságok, kiegészítők
Elérhetőségeim
Magamról...
A műhely... Magyar Vizsla
Bogáncs teszt 1.
Visszalépés
Tesztelő: ygan

Egy hétvége Bogánccsal

Nemrégiben jutottam hozzá Szasza - Bogáncs nevezetű késéhez. Ez az első, magyar mester által készített darabom, amikor igent mondtam a barter üzletre, akkor a kíváncsiság hajtott első sorban. Amúgy is illett a sorba egy olyan fixpengés, ami rendőrbarát és masszív, meg mint késeket szerető ember, magyarázatot amúgy is találtam volna

Lássuk az alapadatokat, amit a topik elejéből másolok most ki:

Pengehossz: 73mm
Penge vastagság: 4,6-4,8mm
Markolathossz: 110mm
Penge anyaga: Böhler N678
Markolat anyaga: nikkel-silver szegecs,fekete micarta és piros 0.8mm-es fiber.
Tok: Kilden féle kydex
Leélezés: konvex

Az adatokhoz még annyit tennék hozzá, hogy akárhogy mérjük a pengét, sem éri el a 8 cm-t, tehát nyugodtan hordható akár az utcán is (ez a mai kötekedő világban egy nagyon okos megoldás).
Hivatalos közeg nem köthet bele.

Aki ismer az tudja, hogy nem vagyok vitrines gyűjtő, mindent kipróbálok, minimum egy kis farigcsálás, ételkészítés erejéig. Ez a cikk is tesztnek készül, amiben bemutatom mire képes napi és egy kicsit keményebb használat esetén.

Nos az elmélet után lássuk a külcsínt

A kés bitang masszív. Vastag, széles penge, full tang markolat, roppant egyszerű felépítés. Tipikus munkakés, ami mégis megfogóan szép kivitelezésű. Még a színösszeállítása is az egyik kedvencem: polírozott acél, fekete és egy kis piros, hogy a zordságot lágyítsa. A kivitelezés nagyon igényes, minden pont illeszkedik, sehol nem akad meg a kéz, szép, stb. Egyszóval: Szasza-féle.
Ha jól tudom a tok Kilden mester munkája. Még az előző tulaj hajtott végre apró változtatásokat rajta, mint pl.: nagy Tek-Lok-nak lyuk. Egyszerű-passzos és tartja a kést. Munkakéshez illő célszerű tok. Mondjuk a RAT3 tokjához képest sokkal könnyebben oldható a kés, mégis ugyanolyan biztosan tartja. Igen erősen rázogattam és nem esett ki, tehát akár fejjel lefelé is nyugodtan hordható.

Az acélról túl sokat nem szeretnék mondani, hiszen nemrégiben olvashattuk a Böhler N678-ról egy igen kimerítő cikket Hegyes Sanyi tollából. Az egyéb következtetéseket pedig a tesztek fogják kihozni.

És a belbecs

A hétvégén sikerült annyi különféle késes munkát összehozni, hogy szinte minden tekintetben kipróbálhattam a Bogáncsot. Fa betétek kifaragása, közben némi tesztjellegű kábelvagdosás, másnap a régóta esedékes teflon edény kaparó spatula kifaragása, egyúttal már kifaragtam egy kanalat is. Majd vasárnapra egy ragu elkészítése. Közben, amikor csak tudtam reggelik-vacsorák alkalmával ezt a kést használtam evéshez. A fafaragások alkalmával nagyolásra először a kis Husqvarna fejszét, majd a TOPS Trackert használtam. A rengeteg forgácsolás közben jutott idő tollaság készítésre is.
Lássuk a teszteket részletesen:

Péntek.
Az ajtóba belefaragtam egy betétet, gyakorlatilag egy hengert. Nagyolást a kis Husqvarnával végeztem. A Bogáncs hasító képessége nagyon "ott van". Pont annyit és úgy vett le, mint egy jó fejsze csak kicsiben. Pillanatok alatt sikerült kialakítani a hengert. Bár én úgy érzem pontos voltam, de a végeredmény a néhai ajtóiparunknak köszönhetően egyáltalán nem lett jó. Kigondolta volna, hogy egy ajtóba kialakított kukucskáló furat sehol sem egyenes és az ajtó szélén nem olyan vastag, mint középen

Ha már így belejöttem, nosza, nézzünk meg egy tollaságat.
Először csak úgy faragtam, de aztán komolyra vettem és a siker nem maradt el.

Véleményem szerint az nevezhető tollaságnak, amit utána szikravetővel sikeresen be is gyújtunk.



No akkor folytassuk egy kis vezeték vagdosással. A 3 eres sodrott rézkábelt úgy szeleteltem, mint a szalámit.
A tömör réz, viszont már sok volt a kés élének. Nemhiába találták fel az oldalcsípő fogót a villanyszerelőknek... Én mégis azt mondom, hogy elégedett vagyok a késsel, pontosabban Szasza anyagválasztásával, ugyanis a kés éle csorbult de nem pattant ki belőle darab! Az N678-nak ezt a tulajdonságát már Hegyes Sanyi cikkében is láthattuk. Tehetségemhez mérten sikerült a fenőacéllal rendbe hozni.
Ezután bosszúból lecsupaszoltam a vezetéket

Szombat
Következett a spatula és a kanál.
A nagyolást most a Trackerre bíztam.
A spatula kifaragása érthető módon semmilyen késsel nem jelentett volna problémát, de úgy gondoltam, nosza, akkor fúrok a végébe egy akasztó lyukat. Nem okozok nagy meglepetést, ha azt mondom ez a kés nem fúrásra való. 1 cm mély lyukat csak úgy sikerült elfogadható keskenyen tartani, hogy mindkét oldalról elindultam. Végül is sikerült...
A kedvencem a kanálfaragás, szívesen elbíbelődök vele, van már otthon vagy 6-7 különböző méretű fakanalam. Azt kell mondanom, hogy eddigi késeim közül a Bogánccsal volt a legkellemesebb a munka. Ami fúrásnál hátrány volt, az a kanál belsejének kifaragásakor előny: jó mélyen sikerült ívet faragni.

A kés nagyszerűen irányítható, lehet vele úgy faragni, hogy egy homorú darabot kanyarítunk ki a fából, ez fontos, ha sima felületet akarunk kialakítani szálirányban hasadás nélkül. Egyik legkarcsúbb, legöblösebb kanalam lett a végeredmény.

Munkaközben minden esetben annyit és onnan sikerült forgácsot leszedni, ahogy azt szándékoztam. Bizony ebben az esetben még Mora késeimet is túlszárnyalta, pedig azokkal is öröm a famunka.

Vasárnap
A menü: tárkonyos csirke ragu. A szeletelni valók: csirke mell, szalonna, hagyma, krumpli, répa, petrezselyem, paprika. A krumpli hámozást és a répa lekaparását is a késsel végeztem. A fokhagymák összepréselése a penge lapjára várt.
Én elég kényes féle vagyok a húst illetően, úgyhogy leszedek róla mindent, ami nem odavaló: hártya, háj, szilánk, rágós részek. Nagyon szépen ment vele a hús letisztogatása. A hártyázás alapján azt tudom mondani, hogy szerintem nyúzásra és zsigerelésre is alkalmas lehet a kés.

Én úgy gondoltam, még ha a krumplit nem is akarja repeszteni a konvex él, akkor majd a répával vagy a hagymával meggyűlik a baja.

Tévedtem. Nagy meglepetésemre az egész művelet békés eseménytelenségbe fulladt. Minden úgy ment, mint a karikacsapás. A répa tisztogatása nagyon szépen ment az éles pengefoknak köszönhetően (mellesleg pont jól eltalált: kaparni lehet vele, de ha rátámasztjuk az ujjunkat, nem vágja).

A puha paprikában pedig úgy hasított, mint a kés a vajban.
A kés lapja elég széles a fokhagyma összepréseléséhez. Ebben sokkal jobb egy ilyen kés, mint hajlékony, vékony konyhakés.

Plusz előny a kis méret, mert a konyhánk elég picurka, alig van benne hely. Mivel az él a markolat ujjvédő részén túl ér, ezért a vágódeszkán való munka nem okoz gondot. Konyhában én leginkább a 8-as Opinellel szeretek dolgozni, és meg kell mondanom, hogy csak egy paraszthajszállal teljesít jobban a kis Bogáncsnál és nem is minden művelet alkalmával.

Evés
Mint említettem az elején, amikor csak lehetett ezt a kést használtam evéshez.
Számomra ehhez a művelethez is az Opinel az ász és itt azért már jelentősebb volt a különbség. Mindenestre azért használható evéshez, lehet vele vajazni, vágni, katonát kanyarítani. Kifli és zsemle felvágása azért még bőven megy neki.
Szendvics előkészítéshez szintén nem annyira megfelelő nekem, ehhez a szélesebb és hosszabb RAT3 nekem a nyerő, de megintcsak azt mondom, hogy használható hozzá.

Karbantartás
Mivel a kés felépítése egyszerű, ezért nagyon könnyű letisztítani, nincs rajta fölösleges lyuk, recézés, stb. ahol megakadhatna a szmötyi.
A konvex élt pedig 2-3 féle vízpapírral és egy egérpaddal egész gyorsan rendbe lehet tenni. A 3 nap alatt igazából csak a rézdrót átvágása miatt kellett az élhez nyúlnom, egyébként simán tartotta volna az élét a kés.

Összegzés
Ez a kés a minden napi munkára való. Kiemelném a famunkákban nyújtott kiváló teljesítményét. Ha megfigyeljük a penge pont akkora, mint amennyit faragáskor használunk egy nagyobb késen. Végül egy masszív hegyben záródik le, amit, bár mindenre nem jó, de félteni sem kell, hogy lepattan, mert megfeszül a fában.
170 g súlya nem okoz igazán problémát, érzi az ember a kést.
A konvex élezés nem repeszt annyira, mint egy skandináv él, de jobban széttolja az anyagot, mint a sima élszalagos és erősebb is mindkettőnél, ami egy munkakésnél fontos szempont.
A markolat egyik művelet alkalmával sem csúszkált a kezemben, pedig izzadni szokott a tenyerem. Kis és nagykezű embereknek egyaránt megfelelő méretű (egy barátom lapáttenyerében is kényelmes volt neki, aztán sűrűn tekintgetett a késre . A jó kés ismérve, hogy el is felejtkezünk arról, hogy a kezünkben van és teljes figyelmünket a vele végzett munkára összpontosíthatjuk. Nem töri a markunkat, nem kell fogást váltani, nem csúszkál, jól irányítható. A másik ismérv pedig hogy önkéntelenül is ahhoz nyúlunk. Nos én azóta alig várom, hogy kicsit farigcsálhassak vele, mert egy élmény!

Visszalépés